Olyan érzés, mint amikor végigpásztázol a tekinteteddel a kietlen sivatagon, majd a vízbe merülve egy teljesen más világ tárul eléd: izgő-mozgó, nyüzsgő színkavalkád és csilingelő, halk zene… amikor pedig ismét kidugod a fejedet a vízből, a kopár sivatag fogad és egy távoli város zaja. Körülnézel, de már tudod: inkább alámerülsz.

A cikk folytatását és a hozzászólásokat az ÚJ BLOGOMBAN (kattints rá) olvashatod.

“Az ember nem valami plusztól válik jobbá, hanem attól, hogy elhajítja azt, amire nincs szüksége: a félelmeit, a fájdalmait és a hazugságait.”

Dr. Julius Andan

A hozzászólásokat az ÚJ BLOGOMBAN (kattints rá) olvashatod.